Az elmúlt 12 évben nagyon sok via ferratán jártunk. A könnyűtől a legnehezebbig, a Savoyai-Alpoktól a Dolomitokig, a látványferratáktól a csúcstámadásokig megszámlálhatatlan utat jártunk be csoportokkal és anélkül is, mert igazán szeretünk a hegyekben lenni és minél több embernek kaput nyitni a hegyek tökéletes, harmóniát sugárzó és kihívásokkal teli világába. Életünk meghatározó részévé vált a hátizsákkal való gyaloglás és mászás, ezért is fogalmazzuk meg véleményünket, mert amit Cseszneken láttunk, az nem követendő példa.
.jpg)
Igaz a cseszneki ferrata nem hasonlítható az Alpok útjaihoz, de az első és a miénk, szépen kihasználja a szurdok adta lehetőségeket. Megépítésével tehát elkezdődhetett a magyar ferrata láz második hulláma, mert a kezdőknek nem kell feltétlenül az Alpokba utazni, ha szeretnék eldönteni: igenezazénsportom vagy csak jóvolteztiskipipáltuk.
Többször voltunk Cseszneken, a legutóbbi alkalommal két nap alatt 4 csoportban 62 fővel jártuk be az utakat. A völgyben és a falakon nagyobb volt a forgalom, mint a vár környékén. Nagyon örülünk, hogy lelkesek az emberek és mozognak, de annak kevésbé, hogy az alapvető szabályokat sem tartják be. Csak ezen a hétvégén kettő balesetet láttunk - egyikük visszaesett a nehezebb útból, eltörte a bokáját és a mentő vitte el, a másik beleesett a könnyebb úton az út felénél és igaz nagyon bicegve, de saját lábán ki tudott szállni a ferratából. Előkerültek a padlásról a 20-25 éves felszerelések, ódon sisakokat, munkás sisakokat, biciklis sisakokat és persze sisak nélkül is mászó embereket is láttunk (többek közt apuka két gyerekkel). Gyakori volt az egy száras szett, csúszófék vagy gyorszáras karabiner nélküli szett. A saját készítésű szettekben gyakori volt az ellenőrizhetetlen múltú és használatú kötelek alkalmazása. Láttunk nagy zsákkal, de melles szett nélkül mászót is. Helyi panziók hirdetik a csomagjaikat szállással és túravezetéssel, de olyan fényképpel, amin csak az első mászón van sisak, a többiek meg húzzák be csak a nyakukat ha jön a kő.
Ez egy biztonságos sport, de csak akkor, ha betartjuk a szabályokat: tökéletes felszerelés, ez az alap.
.jpg)
A magas hegyekben azonban ennél jóval többre lesz szükségünk. Veszélyt jelent, ha megszokjuk a helytelen felszereléssel való túrázást, azáltal is félvállról véve a hegyekben leselkedő veszélyforrásokat. Cseszneken kevés a valódi veszély, mert nem magashegyekben terül el: kicsi a kőhullás esélye, nincsenek zergék vagy túrázók, akik a nyakukba zúdítanak köveket (idén nyáron egy teli hátizsák zúzott el mellettünk), az időjárás sem tud meglepetéseket okozni, nincs köd és eltévedés, nincsenek havas-jeges szakaszok (bár őszinte meglepetésünkre ki volt írva a ferratákhoz, hogy egész évben járhatóak), nincs betörő front villámokkal és 10-15 perc alatt biztonságos helyre juthatunk, ha elromlik az idő. Sérülés esetén is gyors és hatékony a betegellátás. Ha azonban bemerészkedünk a magashegyek világába, ott a természet erőinek uralkodó törvényeihez kell alkalmazkodnunk. Ehhez sok tapasztalat és felkészültség szükséges, tehát elsősorban szabályos felszereléssel túrázzunk. Évről évre egyre több a baleset és halálos baleset a hegyekben. Kezdjük a könnyebbekkel és rövidebbekkel aztán fokozatosan nehezítsünk. Fokozatosan bővítsük a felszerelésünket és jó minőségűeket vásároljunk. Alapvető fontosságú a jó hátizsák, túrabakancs és vízálló rétegek. Ne akarjunk egy kezdő Rax ferrata után a Mount Blanc-ra menni, ahogy egy túrázónk szeretett volna a közelmúltban. Ahogy mi is tartjuk: A jó hegymászó az öreg hegymászó.
.jpg)
